A Rézöntő ovi honlapján találtam:
1829-ben további két budai, egy pesti, majd rövidesen több vidéki óvoda jött létre.
A feljegyzések szerint az első név szerint ismert óvodás:
Vogel Karcsi volt.
http://www.rezonto24pscs.eoldal.hu/cikkek/az-elso-ovono.html
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy költő, akit Kányádi Sándornak hívnak.
Ez a Kossuth - díjas költő megálmodott egy szép házat, amelyben gyermekek ismerkedhetnek a mesékkel hangokon, képeken, betűkön és játékokon keresztül.
A Budavári Önkormányzat 2010-ben felajánlott egy frissen felújított Döbrentei utcai barokk épületben 200 négyzetméternyi területet az épület alsó szintjén, amely kivételes, a mesék világához remekül illeszkedő atmoszférával rendelkezik. A kedves, háromszintes ház, a vastag, boltíves falak, az egymásba nyíló terek és az épület múltba vesző, regényes története erősítik a mesevarázslatot, tökéletes helyszínt biztosítanak a nemrég megnyílt Mesemúzeumnak.
A múzeum három, egymással szorosan összefüggő, egymást kiegészítő egységből áll, amelyek önállóan is működőképesek. A fogadótér helyet ad a gyerekek által létrehozott előadásoknak, vagy meghívott színházi előadásoknak, vetítéseknek. Itt zajlanak majd a drámapedagógiai és kreatív műhelyfoglalkozások / rajzolás, festés, bábkészítés, jelmezkészítés, térjátékok stb. /
Érdekesség, hogy ebben a téren található az ablakmélyedésekben kialakított három fülke, vagy nevezzük kuckónak, ahova egy-egy gyermek elvonulhat mesét hallgatni, vagy olvasni, vagy akár filmet készíteni. Az olvasó kuckó könyveit a Pagony Kiadó és a Móra Kiadó adományozta a Mesemúzeumnak.
A következő rész a fogadó térből átlépve a "Magyar tündérmese világa" című állandó kiállítás, ahol különleges meseutat járhatnak be a látogatók: a meseindító üveghegyeken átkelve, próbákat teljesítve, akadályokat leküzdve juthatnak el a vágyott fele királyságig, a trónterembe, ahol egy igazi trón, korona várja őket.
Watzker Éva
Érdekelnek a rajzelemzésről szóló írások, de mivel ez nem az én szakterületem valamint tudom, hogy nagyon sok tényezőt kell figyelembe venni ahhoz, hogy helyes következtetéseket vonjunk le, ezért csak pár példát emelnék ki.
Ha te is szereted nézegetni gyermeked rajzát, akkor ezeket a gyermeki rajzokat /érdekességképpen/ ilyen szemszögből is meg lehet vizsgálni.
Szimbolikus jelentéssel bírnak a használt színek, amelyek utalnak a rajzoló érzelmi-, hangulati állapotára.
A fekete a szorongás, a félelem, a depresszió jele lehet, ugyanakkor a hajthatatlanság jelentését is magában hordozhatja.
A fehér a tisztaság, a tökéletesség, az erény jelképe, de ridegséget is jelenthet.
Ki is volt MARIA MONTESSORI?
Sokan hívták őt a „pedagógia apostolának”, új „Kolombusnak” vagy a „gyermeki lélek felfedezőjének”.
Ezek a jelzők mind mind találóak. Az élete, az elhivatottsága, a munkássága meghatározó, korának pedagógiáját új alapokra helyezi.
Nagyon röviden néhány adat Montessoriról:
- Ő volt az első olasz orvosnő és nevelő, mindössze 25 évesen.
- Ő alkalmazott először az óvodában a gyerekekhez méretezett berendezési tárgyakat, és Játékokat!
- Rómában értelmi fogyatékos gyerekekkel foglalkozott, új módszerével elérte, hogy a fogyatékos gyerekek többsége hasonló eredményt ért el mint egészséges társaik!
- A rendkívüli eredménye általános CSODÁLATOT keltett.
Mi volt az ő nevelési, pszichológiai módszereinek titka? Nem új pedagógiát teremtett, csak felfedezte a gyereket, és ehhez alkalmazkodva készített megfelelő eszközöket.
A Montessori eszközök sajnos elég drágák, de egy kis idő ráfordításával mi magunk is elkészíthetünk párat.
A Gyakorlati élet tevékenységeiből pár kép…szerintem még elkészítési útmutató sem szükséges hozzá. Ezekkel az 
egyszerű eszközökkel a finommotorika fejlődik, a csipeszek használatával ügyesedik gyermekünk kis keze, ezzel is elősegítve az írás előkészítését. Színfelismerés és számképekkel való ismerkedés játékos formában.
Könyvajánló: Maria Montessori: A gyermek felfedezése ;
Filmajánló: Egy élet a gyermekekért
A képek magukért beszélnek.
Egyszerű játékok és nem kell hozzá más, mint csipeszek, papír, és egy kis fantázia.
Gyakorolhatjuk a számokat, megismerhetjük a színeket, kreatív alkotásokat hozhatunk létre, és mindezek mellett még az ujjmozgás - koordináció fejlődését is elősegítjük.
Ez később az írás tanulásánál fontos szerepet fog betölteni.
Jó játékot!
Az első óvók férfiak voltak.
Brunszvik Teréz /első magyarországi óvodák megalapítója/ az osztrák Kern Mátét fogadta föl az első évben, de a második évben már magyar óvót és annak feleségét.
Érdekes, hogy az első óvók Békés vármegyében leginkább férfiak voltak.
Csató József (1842) Békésen,
Mezei Ferenc Gyulán (1857),
Dapsy Géza (1864–1892) Békésen,
Lippert János (1866) Békéscsabán.
Óvónő először Békéscsabán nyitott óvodát 1860-ban.
Az elmúlt évtizedekben sokan próbálták meghatározni a játék fogalmát – általában kevés sikerrel. Bevallom, pályám kezdetén kifejezetten bosszantottak ezek a kísérletek: minek definiálni a fogalmat, ha a hozzátartozó tevékenységet mindenki ismeri, és világosan el tudja különíteni minden más tevékenységtől?
Ha jól tudom, még senki nem határozta meg az asztal fogalmát, de ez nem is igen hiányzott senkinek: mindenki pontosan tudja, mi az asztal, és miben különbözik például a széktől vagy a vitrintől.
Volt egyszer egy kőfaragó, aki mindig elégedetlen volt magával és az életével.
Egy szép napon, amint mendegélt, elhaladt egy gazdag kereskedő háza előtt. Benézett a nyitott kapun, és látta, hogy odabent csak úgy nyüzsögnek az előkelőnél előkelőbb látogatók. "Milyen hatalmas is lehet egy ilyen kereskedő!" - gondolta a kőfaragó. Elfogta az irigység, és azt kívánta, bárcsak ő is ilyen gazdag lehetne. Akkor bezzeg nem kellene szegény kőfaragó módján tengetnie az életét.
Legnagyobb ámulatára egyszerre gazdag kereskedővé változott. Nagyobb pompa és hatalom vette körül, mint amit valaha álmodni mert volna. Irigyelte és gyűlölte is mindenki, aki nála szegényebb volt. Egyszerre pompás gyaloghintót vittek el a háza előtt, a gyaloghintóban magas rangú hivatalnok terpeszkedett, körülötte szolgák hada és gongot ütő katonák. A leggazdagabb ember is mély meghajlással hódolt a menet előtt. "Milyen hatalmas az a hivatalnok" - gondolta. "Bárcsak magas rangú hivatalnok lehetnék!"
A gyermek vágyait, problémáit, félelmeit, valamint a mese szerepét személyiségfejlődésében csakis úgy érthetjük meg, ha negyedórára törpék leszünk, mint Szabó Lőrinc: Lóci óriás lesz című versében:
A teljes vers
Szabó Lőrinc: Lóci óriás lesz
Veszekedtem a kisfiammal,
mint törpével egy óriás:
- Lóci, ne kalapáld a bútort!
Lóci, hova mégy, mit csinálsz?
Jössz le rögtön a gázrezsóról?
Ide az ollót! Nem szabad!
Rettenetes, megint ledobtad
az erkélyről a mozsarat!
Hiába szidtam, fenyegettem,
nem is hederített reám;
lépcsőnek használta a könyves
polcokat egész délután,
a kaktusz bimbait lenyírta
és felboncolta a babát.
Most nagyobb vagyok, mint te! - mondta
s az asztal tetejére állt.
Nem bírtam vele, tönkrenyúzott,
de azért tetszett a kicsi,
s végül, hogy megrakni ne kelljen,
leültem hozzá játszani.
Leguggoltam s az óriásból
negyedórára törpe lett.
(Mi lenne, gondoltam, ha mindig
lent volnál, ahol a gyerek?)
És ahogy én lekuporodtam,
úgy kelt fel rögtön a világ:
tornyok jártak-keltek körülöttem
és minden láb volt, csupa láb,
és megnőtt a magas, a messze,
és csak a padló volt enyém,
mint nyomorult kis rab mozogtam
a szoba börtönfenekén.
És ijesztő volt odalentről,
hogy olyan nagyok a nagyok,
hogy mindent tudnak és erősek
s én gyönge és kicsi vagyok.
Minden lenézett, megalázott,
és hórihorgas vágy emelt
- föl! föl! - mint az első hajóst, ki
az egek felé szárnyra kelt.
És lassan elfutott a méreg,
hogy mégse szállok, nem növök;
feszengtem, mint kis, észre sem vett
bomba a nagy falak között;
tenni akartam, bosszút állni,
megmutatni, hogy mit tudok.
Negyedóra - és már gyűlöltem
mindenkit, aki elnyomott.
Gyűlöltem, óh hogy meggyűlöltem!...
És ekkor zsupsz, egy pillanat:
Lóci lerántotta az abroszt
s már iszkolt, tudva, hogy kikap.
Felugrottam: Te kölyök! - Aztán:
No, ne félj - mondtam csendesen.
S magasra emeltem szegénykét,
hogy nagy, hogy óriás legyen.
