. Ma már sajnos kevesen tudják, hogy Bezerédj Amália (1804-1837) a szerzője gyermekkorunk játékos mondókájának:

„Csip, csip csóka, / Vak varjúcska! / Jó volt-e a / Kis fiúcska,

/ Ne csípd meg őt, / Vak varjúcska /

Hess!".

Anyja Szegedy Rózának, Kisfaludy Sándor költő örök múzsájának és hitvesének volt a húga. Testvéreit szinte egyedül nevelte, mivel anyja sokat betegeskedett.

A testvérek:

Amália               Konstanczia     Etelka              Antónia            Lujza               László       
(1804-1837)    (1806-1836)    (1807-1888)    (1809-1891)    (1810-1872)    (1813-1871)   Elek (1823-1894)

Amália otthon tanult, nagyon szeretett rajzolni és festeni. Hangszereken játszott zongorán és hárfán egyaránt. Az irodalom különösen közel állt hozzá: Mondhatni első kézből, szinte még kéziratként hozzáférhetett nagybátyja, Kisfaludy Sándor, és annak öccse, Károly költeményeihez, prózai műveihez.

Férjével Bezerédi Istvánnal Tolna megyei birtokán, Hídjapusztán, telepedtek le, teremtettek otthont!

Ugyanitt 1836 - ban létrehozták a hídjai kisdedóvót.

 Ezt 3-9 év közötti, elsősorban szegény sorsú paraszt-, béres-, cselédszülőktől származó gyerekek látogatták. Egyetlen tanító felügyelete alatt, játékos módszerekkel folyt az oktatás.

"A foglalkozásokon az olvasás, írás, számtan és természetrajz alapjait kellett elsajátítani, de fontos szerepet kapott az illemre, erkölcsös életre és a munkára nevelés is.

A munkára nevelés kiemelt szerepet kapott. Énekszóval mentek a gyerekek a selyemfonó üzembe segíteni. Saját kis földjük volt, melyet maguk műveltek. Részt  vettek a növények és az állatok gondozásában.

A lányok kötni, varrni, hímezni is tanultak. Az intézet tantárgyait, tananyagát, játékleírásait, meséit, verseit, eszközeit s egész életét jól tükrözte a Flóri könyve.

Kedvelt és hasznos szemléltetőeszközök voltak Hidján a falitáblák, az olvasótáblák, a keménypapírból kimetszett betűk és számjegyek, a számológép, a földtekék, a földabroszok, a forgatható szemléltetőállvány s az ásványtani gyűjtemény is.

Kis harang jelezte a tanítás változását s a játszótérre történő kivonulást. A hinták, a testi nevelést szolgáló eszközök, labdák, kis tekejátékhely, különféle formára metszett fadarabok, kockák biztosították a játék tárgyi feltételeit. Az intézetből kizárták a tétlenséget.

A foglalkozások változatosak voltak, rövid ideig tartottak, az egyes leckék között közbe-közbe daloltak, felálltak, mozogtak"

Ebben a sajátos óvoda – iskola intézményben kezdte meg tanulmányait a Bezerédy-házaspár 1834-ben született leánya, akinek érkezése 13 évi boldog házasságukat koronázta meg.

A leánykát a Magyarországon ekkor még ritkaságszámba menő Floriana névre keresztelték, de egymás között csak Flórának, Flórinak, Flórikának becézték. Igen hosszú Floriana Mária Anna Elisabeth Antónia keresztnevet kapja. Az ebből ténylegesen használt Flóra, Flóri nevet ő honosítja meg Magyarországon

A gyermek születését követően érdeklődése a pedagógia felé fordul. Wilderspin és Pestalozzi műveit olvassa.

Flórának írja a Flóri könyvét, de ez később a kisdedóvójuk tankönyvévé vált.

Bezerédj Amália betegsége folytán nem tudott kilépni a cselekvés terére, mint  Brunszvik Teréz, Kossuth Zsuzsa, Teleki Blanka vagy Karacs Teréz, de a gyermekeknek írt kétsoros bölcsességei, erkölcsi tanításai, olvasásra, verselésre, illemre, a könyv szeretetére nevelték a magyar gyerekeket a legkisebb alföldi pusztán is.

Benedek Elek vallotta: "Az én első könyvem nem az ABC volt, hanem az első igazi magyar gyermekkönyv, a Flóri könyve... Ennek a könyvecskének lelkéből sarjadzott ki az én gyermek-ifjúsági könyveimnek terebélyes fája. Ez tett adósává a gyermekvilágnak: mindazt a gyönyörűséget, mit egyetlen könyv szerzett a gyermeki léleknek,  tetézve adni nektek, gyermekek

Flóri könyve, egyszerre volt ábécéskönyv, mesekönyv és ismeretterjesztő mű, jó száz éven át több nemzedékek kezdte az ismerkedést a betűkkel és a tágabb világgal.

A képi szemléltetés jelentős állomása szintén Flóri könyvéhez kapcsolódik. Sok képpel jelent meg, mely nem csak az első magyar nyelvű gyermekkönyvnek, hanem az első óvodai vezérkönyvnek is tekintjük.

1837-ben Amália bekapcsolódik a tolnai óvóképző és példányóvoda megszervezésébe.

Szeptember 8-án a gyengélkedő, tüdőbeteg Amália gyógyulást remélve Máriavölgybe utazik.

Szeptember 21-én hunyt el. Később a hidjai temetőben helyezik végső nyugalomra.

források:(Kurucz Rózsa életrajzi összeállítása alapján.); Wikipédia; http://www.sk-szeged.hu/statikus_html/kiallitas/neveles_noi/flori_konyve.html;

Iratkozz fel hírlevelemre, hogy ne maradj le a legfrissebb ötletekről és hírekről!