Óvó néni jegyzetei

Óvó néni.blog.hu

Az óvodaalapító és Beethoven története

A "Halhatatlan kedves" - vajon ki lehetett?

2014. december 30. - Óvónéni

Beethoven halálának másnapján: "Beethoven sógornője és unokaöccse az értékpapírokat kereste, egy szekrény titkos rekeszében a részvényeken kívül két arcképet talált, Brunszvik Terézét és unokatestvéréét, Guicciardi Giuliettáét. A grófnők arcmása mellett három áradóan szerelmes levél. Név nincsen a szövegben, csupán az egyikben szólítja meg így az ismeretlent: Halhatatlan kedvesem. A dátum Beethoven gyakori szokása szerint nem jelzi az évet, csupán a hónapot és napot, július 6. reggel, július 6. este és július 7.

Megindult a találgatás. A két grófnő megközelíthetetlen.

Hallgatnak."

De ki is volt Brunszvik Teréz?

 - Az ELSŐ magyarországi óvoda megalapítója

 - Felismerte és azt hirdette, hogy "A korai nevelés a legfontosabb! Az, amit az ember ebben az életkorban felfog, kihat egész életére."

 - 1824 : Az első karácsonyfa állítás időpontja Magyarországon szintén Brunszvik Teréz nevéhez fűződik. 

 - Soha nem született vér szerinti gyermeke, maga döntött így, mégis élete a gyermekek körül forgott.

Felsorolni is képtelenség lenne, mi minden kötődik az ő nevéhez, most kizárólag Beethoven és a kettejük közötti titokzatos kapcsolatára szeretnék kicsit bepillantást nyerni.

Dániel Anna: Teréz küldetése / részlet /

Beethoven művészetének rajongója s a Mester hű látogatója, Schindler 1840-ben megjelent Beethoven-életrajzában Guicciardi Giuliettát - akinek Beethoven a Cisz-moll (Mondschein) szonátát ajánlotta - véli a "halhatatlannak". A Gallenberg grófnévá lett Giulietta sokáig így élt a köztudatban, mindmáig, amíg A. W. Thayer alapos kutatómunkáról tanúskodó háromkötetes Beethoven-életrajzában (1866-1879) kimutatta, hogy a három levél 1806-ban íródott, Giulietta pedig 1803 óta Gallenbergnéként Nápolyban élt. Thayer erősen valószínűnek tartja, hogy a halhatatlan kedves Brunszvik Teréz grófnő, akinek a titkos rekeszben talált olajfestésű miniatűrképén a következő ajánlás olvasható: "A ritka lángelmének, a nagy művésznek, a jó embernek B. T."

Thayer szerint Beethoven Pöstyénről írta szerelmes leveleit Teréz grófnőnek. A kutató számos ténnyel támasztja alá feltevését. Hivatkozik Beethoven 1807 májusából kelt levelére Brunszvik Ferenchez, amelyben azt írja: "Küsse deine Schwester, Therese." Persze a mondat kétféleként értelmezhető: "Csókolom Teréz nővéredet", vagy "Csókold meg Teréz nővéredet". Igaz, az utóbbi is meghitt kapcsolatra vall.

Thayer további bizonyítéka, hogy két év múlva a Martonvásáron időző Beethoven Teréznek ajánlja a Fisz-dúr szonátát - ezt a művet kiváltképpen nagyra tartotta. A következő esztendőben úgy tűnik, hogy elsimultak a házasság elé tornyosuló akadályok, folytatja a feltevését Thayer.

Melyek ezek az akadályok? A Brunszvik család húzódozása? Beethoven anyagi helyzete? Annyi bizonyos, hogy Beethoven arra kéri Koblenzben élő barátját, hogy Bonnból sürgősen szerezze be és küldje el keresztlevelét. De a továbbiakról semmi adat nem maradt ránk, a Mester egy régi híve megjegyzésének kivételével: "Azt hiszem, házassági terve füstbe ment."

komaromi_kacz_endre_beethoven_martonvasaron_1930_as_evek.jpg

Thayer feltevését alátámasztja a Fisz-dúr szonáta, a születési bizonyítvány beszerzése, ellene szól, hogy a Brunszvik Teréznek ajánlott zenemű megjelenése után neve alig fordul elő a Mester leveleiben, de barátsága Ferenc gróffal haláláig tart. Vajon nem rejtették-e el vagy nem semmisítették-e meg Brunszvik Teréz és Beethoven levelezését, annak okán, hogy titkot tartalmazott? - veti fel a kérdést a zenetörténész.

Talán ez a megjegyzés indította el az alaptalan mendemondát, hogy Brunszvik Teréz gyermeket hozott volna világra Beethoventől. Teréz naplójának Beethovenre vonatkozó részei cáfolják ezt a hipotézist.

Thayer lelkiismeretes kutatásokon alapuló feltevését Teréz és Beethoven egybekelési szándékáról bizonyosságként közölte Mariam Tenger 1890-ben megjelent könyve: Beethoven halhatatlan kedvese. A személyes közléseken alapuló, nagy port felvert írásban a szerző előadja, hogy Teréz és Beethoven Martonvásáron 1806 májusában eljegyezte egymást, mégpedig titokban, csak Ferenc gróf tudtával. Beethoven az Akarod-e nekem adni a szíved kezdetű Bach-dalt játszotta volna szerelmi vallomásként, s az eljegyzés után Balatonfüredre utazott, onnan írta híressé vált három levelét menyasszonyának. A négy esztendeig tartó mátkaság alatt - Tenger szerint! - sok levelet küldött arájának, s mindegyikhez örökzöld csokrocskát mellékelt. Az egyiket Teréz papírra tűzve megőrizte ezzel a francia felirattal: A Halhatatlan - Halhatatlan Luigijének (L'Immortelle à son Immortelle - helyes franciasággal à son Immortel). Thayer és Mariam Tenger könyveinek alapján a Nobel-díjas francia író, Romain Rolland Beethoven élete című szép munkájában Terézt Beethoven titkos menyasszonyaként, a neki rendeltetett lelki társként ábrázolja.

Alfred Kalischer berlini zenetörténész 1891-ben megjelent kiadványában: Beethoven halhatatlan kedvese, Giulietta Guicciardi vagy Thereze Brunswik? - ízekre szedi Tenger állításait. Az eljegyzés romantikus története elejétől végéig légből kapott. 1806 májusában Beethoven nem járt Martonvásáron, július ötödikéig Bécsben tartózkodott, Teréz pedig ez időben Erdélyben, sógora, Teleki Imre kastélyában volt.

Ugyancsak cáfolja a mátkaságot a La Mara néven író Marie Lipsius alapos zenetörténész - Liszt leveleinek sajtó alá rendezője -, aki több ízben járt Magyarországon, és a Brunszvik utódok körében végzett kutatásokat. Igaz, eleinte ő is az eljegyzés mellett állt ki, de aztán arra a következtetésre jutott, hogy a három levél nem Brunszvik Terézhez szól, jóllehet a miniatűr őt ábrázolja. La Mara Jozefinben, Teréz húgában véli megtalálni a titokzatos "halhatatlant".

Aztán megint továbblépett a kutatás. Czeke Marianne, Brunszvik Teréz naplói egy részének sajtó alá rendezője a nagy kutatómunkát igénylő kritikai kiadás egyik jegyzetében megírja, hogy Beethovennek a rejtőzködő "halhatatlanhoz" írt három levele az akkoriban Ausztriához tartozó Teplitzből származik, mégpedig 1812. július hatodikáról és hetedikéről. A megállapításhoz nem fér kétség, mert a fürdőhely Jelentőprotokolljában ott szerepel Beethoven neve, valamint Esterházy hercegé is, akiről az egyik levélben említés történik. Czeke Marianne a napló és Brunszvik Teréz egyéb töredékes életrajzi munkái, feljegyzései alapján azt fejti ki, hogy köznevelésünk nagy egyénisége nem volt, nem lehetett a halhatatlan kedves. S aligha fogadhatjuk el hitelesként azt a jelenetet, amelyet egyik-másik életrajz közöl, így Brodszky Ferenc 1976-ban megjelent Ludwig van Beethoven életének krónikája is, amely szerint a süket Beethoven könnyezve csókolta Teréz portréját. Ezt a jelenetet Surányi Miklós is megírta Széchenyi István regényes életrajzában.

Mindmáig nem tudjuk bizonyossággal, ki volt a halhatatlan kedves.

 -

A bejegyzés trackback címe:

https://ovoneni.blog.hu/api/trackback/id/tr557023755

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.