Márai Sándor: A csodáról

"Te nem hiszel a csodában, tagadod?

Nézd csak, nem győzhetlek meg, mert a csoda legfőbb ismertetőjele, hogy csodálatos - nem lehet bizonyítani, mint egy élettani tényt, nem lehet fényképezni, sem előre, mennyiségtani törvények szerint megjósolni és kiszámítani.

A csoda megnyilatkozási formáit sem könnyű mindig érzékelni: nem jár mindig két lábon, nem lehet fényképezni, nincsenek telekkönyvi, sem anyakönyvi adatai.

A csoda, egészen egyszerűen, megnyilatkozik - s néha csak sokkal később értjük meg, mi volt a csoda, hogyan avatkozott életünkbe, s mi volt e beavatkozásban a természetfölötti és csodálatos.

A csoda lényegét nem tudom megmutatni, sem bizonyítani."

A gyermekkornak két tündérvilága van:

- cselekvés síkján a játék

- szellemi síkon a mese.

A játékban a gyermek aktív, a mesében passzív résztvevőként van jelen, követi az eseményeket, belső képet alkot, és próbálja bejósolni, hogy mi fog történni.

A mesében ugyanúgy minden lehet, akárcsak a gyermeki gondolkodásban és játékban.