Óvó néni jegyzetei

Óvó néni.blog.hu

Kőfaragó

2014. november 30. - Óvónéni

Volt egyszer egy kőfaragó, aki mindig elégedetlen volt magával és az életével.

Egy szép napon, amint mendegélt, elhaladt egy gazdag kereskedő háza előtt. Benézett a nyitott kapun, és látta, hogy odabent csak úgy nyüzsögnek az előkelőnél előkelőbb látogatók. "Milyen hatalmas is lehet egy ilyen kereskedő!" - gondolta a kőfaragó. Elfogta az irigység, és azt kívánta, bárcsak ő is ilyen gazdag lehetne. Akkor bezzeg nem kellene szegény kőfaragó módján tengetnie az életét.

Legnagyobb ámulatára egyszerre gazdag kereskedővé változott. Nagyobb pompa és hatalom vette körül, mint amit valaha álmodni mert volna. Irigyelte és gyűlölte is mindenki, aki nála szegényebb volt. Egyszerre pompás gyaloghintót vittek el a háza előtt, a gyaloghintóban magas rangú hivatalnok terpeszkedett, körülötte szolgák hada és gongot ütő katonák. A leggazdagabb ember is mély meghajlással hódolt a menet előtt. "Milyen hatalmas az a hivatalnok" - gondolta. "Bárcsak magas rangú hivatalnok lehetnék!"


Ezután magas rangú hivatalnokká változott. Mindenhová dúsan hímzett gyaloghintón cipelték és a nép reszketett tőle és gyűlölte és földig hajolt előtte, amerre csak járt. A nyári nap forrón tűzött, és a hivatalnok iszonyúan kényelmetlennek érezte a fülledt gyaloghintót. Kinézett. A nap fenségesen ragyogott az égen és tudomást sem vett a hivatalnok létezéséről. "Milyen hatalmas a nap!" - gondolta. "Bárcsak nap lehetnék!"

Ezután nappá változott, mindenkire pokoli erővel sütött, kiégette a mezőket, és a földművesek átkot szórtak rá. Ám egyszer csak nagy fekete felhő kerekedett, és odafurakodott a nap és a föld közé, így a nap sokat veszített erejéből. "Milyen hatalmas az a viharfelhő" - gondolta. "Bárcsak viharfelhő lehetnék!"

Ezután felhővé változott, elárasztotta a mezőket és a falvakat, mindenki kétségbeesésére. Hamarosan azonban úgy érezte, hogy valami nagy erővel tolja. A szél volt az. "Milyen hatalmas a szél!" - gondolta. "Bárcsak szél lehetnék!"

Ezután széllé változott, lefújta a cserepeket a háztetőkről, kicsavarta tövestől a fákat, és mindenki gyűlölte őt és félt tőle, amerre csak elsüvített. Hanem egyszerre csak nekirohant valaminek, amit bárhogyan igyekezett is elfújni, csak állt rendületlenül. Hatalmas szikla volt az. "Milyen hatalmas ez a szikla!" - gondolta. "Bárcsak kőszikla lehetnék!"

Ezután kősziklává változott, hatalmasabb volt mindenkinél a világon. Ahogyan ott állt, egyszer csak kopácsolást hall, egy kalapács hangját, és érezte, hogy farigcsálják az oldalát. "Ki lehet hatalmasabb nálam, a sziklánál?" - kérdi. Letekintett, és mélyen maga alatt meglátott egy kőfaragót.

Kínai mese

Átvétel Benjamin Hoff: Micimackó és a taó című kötetéből (Kiss Marianne fordítása

https://www.facebook.com/Sikeresgyermek/photos/a.468053243205703.109481.216246945053002/893654467312243/?type=1&theater

A bejegyzés trackback címe:

http://ovoneni.blog.hu/api/trackback/id/tr776943339

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.